Igen, hát latolgattuk ezt a kérdést egy darabig, de végül arra jutottunk, Magyarország legszebb biciklitúra-útvonala a Buda-Szentendre-Tahitótfalu-Kisoroszi-Visegrád-Szob-Nagymaros-Vác-Pest vonal – rögtön hozzáteszem: szerintünk. Ezt a távot mi két nap alatt teljesítettük, de benneteket arra biztatnánk, ha lehet, ne rohanjatok, szánjatok rá legalább négy napot, kempingezzetek, élvezzétek a Duna-partot.

 

A Velencei-tavi körút egy remek belépő a kerékpártúrázás világába, s így, hogy a bicikliutat teljes körűen felújították, egy nap alatt simán abszolválható. A Fertő-tavi körút sem adja fel különösebben a leckét; a terep itt is sík, jelentékenyebb emelkedőktől mentes. Aki teheti, erre már szakítson legalább négy napot, már csak a látnivalók miatt is, meg azért, mert az aprócska burgenlandi települések vendéglőiben a roston sült halételek hagymás paradicsomsalátával és egy kancsó ropogós savú welschrieslinggel, tapasztalatból mondom, kihagyhatatlanok. Számomra persze éveken át a balatoni körtúra volt a favorit. A Balatonnak különös atmoszférája van. Míg a Fertő-tó környéke kissé osztrákosan merevnek és jellegzetesen sterilnek hat, addig a Balaton települései összehasonlíthatatlanul tarkábbak és elevenebbek és lüktetőbbek és több bennük az élet és gömbölyűbb az olaszrizling, a nők kövérebbek, a tó partja lágyabb, az északi oldal szunnyadó vulkánjainak misztériuma pedig idő fölötti állapotba képes utalni az embert, ahogy tette azt a nagy balatoni expresszionista festővel, Egry Józseffel, aki e tájat a napkultusz jegyében sajátságos módon örökítette meg képein. Kár, hogy egy jó sült keszeget szinte már csak Szigligeten, Oszi bácsi sütödéjében lehet enni. Mindazonáltal tény, ami az élménygazdagságot illeti, a Balaton viszi a pálmát. Ezért ha ide jöttök biciklitúrázni, érdemes legalább 6-7 napot rászánni, s naponta 20-30 kilométernél többet nem tekerni, hogy legyen idő elveszni a borospincékben és egy könyvvel elnyújtózni a naplementétől vörösre festett víztükör mellett.

 

Ha viszont a Duna-partot vennétek célba, a legjobb, ha a ezúttal is körtúrában gondolkoztok, s a túrát Óbudáról indítjátok. Tudom, vannak, akik a pesti oldali indulást javasolják, hogy aztán Szobnál vagy Nagymarosnál visszaforduljatok, és tulajdonképpen ugyanazon az úton gyertek vissza, de a kaland-faktor így lényegesen kisebb. Családoknak, akik gyermekkel tekernek, persze, én sem ajánlanék mást, mivel a Budapest-Nagymaros-Szob szakasz jobban kiépített, biztonságosabb, és gyakorlatilag végig remek minőségű bicikliúton lehet haladni.

duna-parti-kerekpartura-2-nap-3

Kellys Lagoon tracking kerékpár a Bergusonból

 

Mivel a Minden Nap Számít biciklitúráit az óbudai Berguson kerékpárkölcsönző támogatja, így a startpont számunkra ez, tehát a III. kerületi Fő tér volt. Szentendrére nyilván sokatok tekert már ki, ezt a szakaszt részleteznem különösebben nem kell. Bosszankodhatnék, hogy a Római-parton miért nem tudtak még mindig normális bicikliutat csinálni, vagy hogy még Szentendre előtt az ártérből kijőve, miért nem tudták az illetékesek azt a kátyúktól hemzsegő gátat mind a mai napig rendesen újraaszfaltozni, de ezen már rég túlléptem. Egyáltalán örültem annak, hogy itt még ilyen is van, hisz’ tudtam, hogy mikor Leányfalut elhagyjuk, kiépített bicikliút híján kénytelenek leszünk rátérni arra a 11-es főútra, amelyen országszerte a második legtöbb baleset történik.

 

Ha ezen a vonalon haladva Tahitótfaluig elértek, a Szentendrei-szigetet ne hagyjátok ki! A szigetre beérve, a híd tövében helyi termelők árulják kézműves, bio termékeiket, érdemes náluk elidőzni kicsit – különösen „Kati mamánál”, akinél egy kis üveg isteni meggyborecetre mi is szert tettünk. Kisoroszi a körtúra egyik fénypontja. A Szentendrei-sziget csúcsa Tahitótfalutól csupán 9 kilométer. A szigetcsúcsban kempinget ugyan nem alakított ki az önkormányzat, de a sátrazás napi 1500 forint (per sátor) ellenében megengedett, a vízvételi lehetőség és a szemétszállítás biztosított, a parttól 100 méterre pedig egy mini büfé is található príma lángossal és marhalábszár pörkölttel, 4-5-féle sörrel és egy jó állapotban lévő ping-pong asztallal, amihez ütőt is adnak. Igény szerint ugyanitt kenu is bérelhető.

duna-parti-kerekpartura-2

Pipacsmező a Szentendrei-szigeten Tahitótfalunál

 

A szigetcsúcs augusztus 20-ától eltekintve békés, és kellemesen szellős, mindenkinek jut elég élettér. Sokak szerint ez Magyarország egyik legszebb pontja. Nos, valóban, ezzel nehéz lenne vitatkozni. A vízbe hosszan be lehet sétálni, akár a Balaton déli partján, a naplementében vörösen izzanak a hegyek csúcsai, az ártéri ligeterdők illata ellenállhatatlan, este pedig smaragdzölden pislákoló szentjánosbogarak lejtik magányos táncukat. Tüzet rakni szabad, mi is éltünk a lehetőséggel, és sütöttünk egy szalonnát vacsorára.

 

Kár, hogy az este folyamán a 11-es főút szűnni nem akaró autóhadának lármáját, és a nagymarosi oldalon félóránként elrobogó tehervonat zaját a Duna felerősítve terelte sátrunk felé, de ez ne riasszon el benneteket, mert az élmény így is hatalmas.

 

A Szentendrei-szigetről Visegrádra és a másik partra, Nagymarosra is közlekedik komp. A mi úti célunk Visegrád volt, a kompon fejenként 300 forintot fizettünk, a biciklik darabjáért pedig további 300-at.

duna-parti-kerekpartura-21

Átkelés komppal

 

A révet elhagyva a következő állomás, ahol lehet egyet pihenni, a műemlékvédelem alatt álló dömösi hajóállomás. Gyönyörű kilátás nyílik innen a szemközti hegyekre, és az állomás mellett van egy nagy füves placc, ahol igény szerint egyet piknikezhetünk is. Az út Dömösön vezet át Visegrádig – bicikliút nincs. Visegrádot elhagyva ugyan egy darabig haladhatunk egy kritikán aluli minőségű kerékpárúton, de érthetetlen módon pár kilométer után egyszer csak véget ér, és tekerhetünk tovább a forgalmas 11-esen. Ez a szakasz ráadásul eltávolodik a Dunától, de a bal oldalon emelkedő hegyek látványa – a sötétzöld erdőkkel, a hegy lábánál futó aranysárga búzatáblákkal, és az itt-ott „elszórt”, makettméretűnek tűnő házikókkal – kárpótol bennünket.

 

Pilismarótot elhagyva pár kilométer után megérkezünk a szobi átkelőhöz. A kompon 1800 forintot fizettünk összesen (2 fő, 2 bicikli). A Duna itt elég széles, míg átérünk a túlpartra bőven van idő fotózni. Attól a kerékpárúttól pedig, ami Szobnál fogad bennünket, szinte örömkönnyeket hullajt az ember. Mint azt tábla is jelzi, Szobtól centire pontosan 51 kilométerre van Pest. Van, hogy a bicikliút bizonyos szakaszai, mikor egy-egy településre beérünk, az autóút melletti felfestett sávban folytatódnak, de a forgalom elenyésző.

Sokan vannak, akik ezt a távot egy szuszra legyűrik, én azonban javaslom, hogy Nagymarost elhagyva mindenképpen egyetek egy halászlevet abban a Yacht Clubban, aminek a vendéglátása nemrég specializálódott a kerékpáros turistákra. A bicikliket be tudjátok tolni egy zárt udvarba, az étterem teraszáról ráadásul rá is láthattok. A mellettünk lévő asztal dicsérte a babgulyást és a halételeket is, s ami az én harcsahalászlevemet illeti, mit mondjak, rég ettem ilyen jót (egy nagy tál 1100 forint).

duna-parti-kerekpartura-2-nap-23

 

Mikor ezen az oldalon haladtunk, akkor állapítottuk meg: bár az élmények komplexitása terén a Balatonnal nyilván semmi nem képes a versenyt felvenni, látványban azonban ez a Duna-parti körtúra élvezetesebb. Ha nem rohantok (mint ahogy mi is 8 óra alatt tettük meg ezt a távot pihenőkkel), akkor sok-sok apró csodát vehettek észre, legyen szó akár a természetről, akár az épített környezetről.

 

Vácot és Dunakeszit meg, azt hiszem, szintén nem kell bemutatni; Duna-partjuk ízlésesen kiépített, és bárhol tudunk egy fagyit enni, vizet venni vagy akár étkezni. Erről jut eszembe, Dunakeszin a gofrist se hagyjátok ki! Kellő energiát fog szolgáltatni az utolsó 17 kilométerre.

 

***

Ha sikerült közületek valakit arra inspirálni, hogy végigtekerje ezt a Duna-parti körtúrát, akkor annak végeztével élményeiteket akár meg is oszthatjátok velünk. Próbáljátok ki az éttermeket, fagyizókat, kempingeket, írjátok meg róla a véleményeteket, mi pedig közzétesszük (info@mindennapszamit.hu). Küldhettek fotóalbumot is, a lényeg, hogy mind a beszámolók, mind a képek informatívak legyenek. Segítsük az eligazodásban a többi, túrázni vágyó embert!

 

Kiemelet kép: topfoto.hu; Fotók: Minden nap számít