FIGYELŐ

Kötelező zöldítést szorgalmaz az EU

Összesen 81 euró, azaz több mint 25 ezer forint jár hektáronként az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) új elemére, a zöldítésre, amely támogatások igénybevételéhez szükséges új kötelezettség. Alapesetben a zöldítésnek három követelménye van: a terménydiverzifikáció, az ökológiai célterület létesítése és az állandó legelők megőrzése.

A megosztáson alapuló élelmiszerellátás meghonosítása – FoodCloud

Az év utolsó hónapjában több civil kezdeményezéssel is találkoztunk, amelyek az ünnepek alatt, elsősorban a háztartásokban megmaradt ételfelesleget tették elérhetővé a rászorulók számára. Ilyen kezdeményezéssel találkoztunk Pécsett (Munkácsi Mihály utca), ahol egy zöld dobozban lehet elhelyezni mindent, ami még finom és tápláló, de megenni már nem fogjuk. Decemberben akadtunk rá egy olyan kezdeményezésre is, amely sokkal nagyobb léptékben gondolkozik, ezáltal több rászoruló családon tud segíteni, és ami ugyancsak nagyon fontos,

Madárlátta kertek

A téli madáretetésnek van egy-két fontos szabálya, melyeket illik betartani, elsősorban a madarak védelme érdekében. Fontos tehát tudunk, mit tegyünk, és mit ne, ha boldog szárnyasokat szeretnénk a kertben, vagy az ablakpárkány közelében látni. Mikortól, meddig etessünk? Mivel a ház körül élő madarak bármikor szívesen fogadják a könnyen megszerezhető ételt, az etetést már most is elkezdhetjük, bár a legnagyobb szükség erre csak az igazán hideg időszakban, és tartós hótakaró esetén

Az első széndioxid-semleges főváros Koppenhága lesz?

Dániában több város és a főváros is az önkormányzatokkal együttműködve elkötelezetten dolgozik a fenntartható fejlődés megvalósításán. Koppenhága többek között célul tűzte ki, hogy a világ első széndioxid-semleges városa lesz 2025-re. Rengeteg pályázatot írnak ki évről évre, melyek a város megújuló energiaforrásra való átállását segítik, írja az Impress Magazin. 2025-ben ugyanis már az egész város energetikai rendszerét és a távfűtést is megújuló energiákból szeretnék fedezni, ami már önmagában is 75 %-os széndioxid

Ecofarm: aquapóniás mini gyógy- és fűszernövény kert otthonra!

Az Ecofarm egy aquapóniás miniatűr gyógy- és fűszernövény kert, amelyben a halak vize és ürüléke trágyázza a növényeket. A rendszer a haltartály vizét szivattyúzza a növények kavicsos ágyásába. A halak az ürülékükkel ammóniát juttatnak a vízbe, melyet a baktériumflórák nitritté, majd nitráttá alakítanak (nitrogénciklus). A termesztő közeg ( pl. kavics) és a növények gyökerei megszűrik a vizet, felveszik belőle a tápanyagokat, majd a ‘megtisztított’ víz visszakerül a haltartályba. Alex és

A tudomány szerint is: jobb a bio!

Mit tud a bio? Vizsgálati eredmények megmutatják: Kedvezőbb zsírsav összetétel Az ökológiai tartású kérődzők tejében és húsában különösen sok konjugált linolsav (CLA) volt kimutatható. A konjugált linolsavnak rákellenes hatást, valamint az érfal lerakódásai ellen védő hatást tulajdonítanak. A legeltetett szarvasmarhák tejében háromszor akkora konjugált linolsav mennyiséget mértek, mint a szilázzsal takarmányozott, istállóban tartott fajtársaik tejében. Az ökológiai eredetű szarvasmarha és birkahúsban nagyobb mennyiségben voltak többszörösen telítetlen zsírsavak kimutathatók. A szabadtartás

Egy Liebig nevű vegyész azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát

A történet az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy Liebig nevű vegyész határtalan önbizalmával azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát. Ez, természetesen nem tudta helyettesíteni az addig használt szerves trágyát, az élő tápanyagokat, és ennek a táptalaj minőségére, valamint a növények – és a mi – egészségünkre is mélyreható következményei lettek. Voltak ugyan, akik kételkedtek az új találmányban, így az a bizonyos gazda is,

Ilyenek a jövő otthonai

Az ipari társadalom előtt az emberek szinte kizárólag ökoházakban éltek. Az alapanyagot közvetlen környezetükből szerezték be, az építés során alkalmazkodtak a helyi éghajlati viszonyokhoz, az építkezéshez az élőmunka biztosította az energiát.  Rendszerint kalákában építették őket, és mindenki tudta, ki kinek mennyi élőmunkával tartozik. A föld, agyag, kő, fa, nád, fű a legtermészetesebb építőanyagok voltak. Magyarországon a vályogtégla és a döngölt földfal volt a legelterjedtebb falazat, fafödémmel és nád- vagy zsúptetővel fedve.

Bolívia, melyet oly kapzsin feldúlt a neoliberalizmus, fenntartható útra lép

A profitszerzésre való törekvés, amely a neoliberális paradigma lényege, az egyik legnagyobb oka mind a környezet állapotának romlásának, mind pedig a spirális gazdasági egyenlőtlenségnek, amelynek eredményeképpen a leggazdagabb 200 embernek nagyobb vagyona van, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Ez utóbbi adat már önmagában indokolná, hogy a szemétdombra kerüljön a neoliberalizmus „lefelé szivárgás elmélete”. A neoliberalizmus másik dogmája, a végtelen növekedés, azzal az egyszerű józanészen alapuló ténnyel cáfolható, hogy egy véges

Befellegzett a nagyipari mezőgazdasági modellnek?

Világszerte megérett az a vélekedés, hogy az intenzív, iparosított mezőgazdaság és a mai nemzetközi munkamegosztás paradigmája kifulladóban van – állítja a Le Monde-nak adott interjújában az ENSZ április végén leköszönt élelmezésügyi megbízottja, Olivier De Schutter. A belga jogtudós szerint 6 éve még elképzelhetetlen konszenzus fogadta a szervezet Emberjogi Tanácsa előtt március végén ismertetett zárójelentését, melynek konklúziója az, hogy a nemzetközi segélyek, illetve a jelenleg leghatékonyabb területekre koncentrált termelés és a nemzetközi kereskedelem kombinációja nem jelent hosszútávú megoldást