Mi az aromaterápia és mire jó?

A növények természetes kivonatai, az illóolajok gyógyító célú használatát hívjuk aromaterápiának. A természetben előforduló gyógyhatású növények összes előnyös tulajdonsága megtalálható az illóolajokban. A nagy töménységű (100%-os) illóolajok sokféle fizikai, pszichikai és érzelmi probléma kezelésére jók. Az emberek világszerte kutatják, mely dolgokkal válthatnák fel a mesterségesen előállított gyógyszereket és szépítőszereket.

Az aromaterápia felnőtteknek, gyerekeknek és időseknek egyaránt nyújt előnyös lehetőségeket. Az aromaterápia a test és lélek egészét kezeli, nem az elszigetelt tünetek megszüntetésére törekszik. Az egész ember gyógyításához holisztikus úton közelít, és hiszen szervezet öngyógyító erejét fokozza, segít helyreállítani a test-elme-lélek hármas egyensúlyát.

Az aromaterápia serkenti az immunrendszer működését, segít megelőzni a gyengélkedést és egy sor betegség kialakulását. Aki megbetegszik, az aromaterápia segítségével enyhítheti a betegség lezajlását, felgyorsíthatja a lábadozást, és előmozdíthatja a teljes felépülést. Azonkívül biztonságos és hatásos elsősegélynyújtó lehetőség.
Az aromaterápia képes csökkenteni a stressz hatásait, és oldja a szorongást. Az aromaterápia természetes esélyt ad az egészség, a szépség megőrzéséhez.

Mostanában túl sok embert ér napi rendszerességgel stresszhatás. A nyomasztó kényszerek feszültségének csökkentése mindenképpen javunkra válik, és a belső egyensúly helyreállításával egyértelműen javítja az élet minőségét. A stressz, mint eredendő ok szinte minden fizikai és lelki betegség mögött ott áll. Rendszeres aromaterápiás kezeléssel módunkban áll csillapítani a szorongásokat, a nyugtalanságot, oldhatjuk a feszültséget, erőteljesen csökkenthetjük a stressz nyomán hirtelen fellépő vagy tartós fájdalmakat.

A fárasztó napok végén az aromaterápia segítségével feloldódhatunk, lazíthatunk, illetve fenntarthatjuk, megújíthatjuk fizikai és szellemi erőnket, miáltal életünk a rohanásból megfelelő, nyugodtabb ritmusra válthat.

Az eddig felsorolt előnyökhöz hozzátehetjük, hogy a holisztikus gyógyászat természetbarát módszer, nem veszélyezteti és nem zsigereli ki a környezetünket. A fűszerek és gyógynövények termesztésének elterjedése inkább hozzáad a természethez, mintsem elvenne belőle, s ami jó a bolygónknak, az nekünk is jó. Ahányszor természetes alapanyagú illóolajat vásárolunk, letesszük a voksot a környezetbarát gazdálkodás mellett, amely közvetett és közvetlen hatásaival az általános jólét és a természet egészségének a záloga. Amikor természetes anyagokat veszünk, minden termelőnek üzenünk!

Az illóolajok

Az aromás növények gyökeréből, kérgéből, szárából, leveléből, gyantájából, héjából, magvaiból, törzséből vagy hajtásaiból, általában vegyszermentes eljárásokkal nyert, illékony olajtartalmú kivonatokat nevezzük illóolajnak. Az illóolajok jellegzetes illata azonos az eredeti növényével. A színtiszta, hígítatlan illóolaj elképesztően tömény. Alkalmanként tonnányi növényre lehet szükség a viszonylag kis mennyiségű tiszta illóolaj előállításához. A levendula virágából például 150 kg kell 1 kg tömény olaj előállításához, ám ugyanennyi rózsaolajhoz 5 tonna rózsasziromra van szükség.
Az illóolajok másféle érzetet keltenek, mint a mandula-, repce-, olíva vagy a napraforgóolaj. Az illóolajok rendszerint hígan cseppfolyósak, cseppet sem zsíros tapintásúak, a ruhán és a papíron nem hagynak maradandó foltot. Nevüket onnan kapták, hogy a szabad levegővel érintkezve gyorsan elpárolognak. Növényi eredetű olajokban és bizonyos alkoholokban oldhatók, de a vízben nem oldódnak.

Az illóolaj-tartalmú növények sejtfalai közti aprócska tasakokban raktározzák az értékes anyagot. A sejtekből természetes úton kiszabaduló aromák hasonló jellegű üzenetet továbbítanak a többi növény felé, mint az emberek hormonjai egymás számára. Sok botanikus vallja, hogy az illóolajok hozzák működésbe és szabályozzák a sejtek anyagcseréjét, a fotoszintézist, valamint a sejtlégzést. A növények végeláthatatlan birodalmában azonban, viszonylag kevés az, amelyben számottevő mennyiségű illatanyag termelődik. Sokuk illóanyaga pillanatok alatt elpárolog, emiatt a kívánt eszenciákat képtelenség gazdaságosan kitermelni belőlük. Más növények olaja a kinyerés folyamán elveszíti eredeti, jellegzetes illatát, ezért hasznavehetetlen.
A gyümölcsök nem tartalmaznak illóolajat, kivéve az egyes citrusféléket. A helyenként kapható gyümölcsillatok a vegyészet remekbe sikerült mesterséges termékei. A banán, alma, cseresznye, kókusz, mangó, papaja, őszibarack, körte, ananász, málna, eper és a görögdinnye illóolajként árult aromái szintetikus vegyszerek csupán.

Hogyan hatnak az illóolajok?

Az illékony növényi kivonatok többféleképpen hatnak. A legtöbb ember elsősorban a szagláson keresztül érzékeli, mely az öt közül a legbonyolultabb és a legkevésbé érthető érzékszerv. A szaglóideg az egyetlen érzékelési útvonal, amely egyenesen az agyba vezet. Mindössze nyolc molekula kell, és a szaglóérzékünk működni kezd.
Amikor a szagmolekulák elérik a szaglószervben a nyálkahártyát, orrlyukanként tízmillió szagérzékelő idegvégződési ponton haladnak át. Az idegvégződések kiálló végein csillószőrök vannak, melyek az illatokra várva ritmikusan oda-vissza hullámzanak.

Ha a szagokat érzékelő szervek azonosítottak egy jó vagy rossz szagot, az idegsejtek a szagról szóló értesülést jóval azelőtt eljuttatják az agy limbikus rendszerébe vagy “szaglóagyba”, mielőtt a szagmolekulák odaérnének. A limbikus rendszer az agyalapi miriggyel és a hipotalamusszal összehangoltan működik. Az agynak ezek a részei szabályozzák a hormonműködést és a belső elválasztású mirigyrendszert. Az illatok befolyásolják a hormonok működését, az étvágyat, a testhőmérsékletet, az inzulintermelést, a teljes anyagcsere-folyamatot, a feszültségérzetek szintjét, a nemi beállítottságot, továbbá a gondolkodást és reakciókat. A limbikus rendszer a szervezet védekezőképességére is hat. Az illóolajok ezen a rendszeren keresztül az említett összes működést pozitívan befolyásolják. Ráadásul, mivel a limbikus rendszer kölcsönös kapcsolatban van a neocortexszel (hatrétegő agykéreg), az illatok hatással lehetnek a tudatos gondolkodásra és reakciókra.

A limbikus rendszer az idegrendszerre is hat. A vágyak, az indíttatás, a hangulatok, a megérzések és az alkotókészség mind a limbikus rendszer működésében eredeztethetők. Az illatok hatnak erre, ezért képesek javítani a psziché hogylétét, ezen keresztül erősítik a szervezet fizikai egészségi állapotát. Kutatások sora igazolta, hogy aki kellemes illatokkal veszi körül magát, annak nagyobb lesz az önbecsülése. A szagok megindítják a
neurotranszmitterek (idegsejtek közti ingerületátvivő vegyület) és endorfinok (a morfiumhoz hasonló belső fájdalomcsillapító vegyületek) termelődését az agyban. Ezek a hormonszerző anyagok örömérzetet keltenek az emberben, és jó közérzetet idéznek elő. A neurotranszmitterek felelősek a nemi vágy feléledéséért, a stressz csökkentéséért, a fájdalomcsillapításért és az érzelmi egyensúlyért.

ROBERTA WILSON: Aromaterápia haladóknak, Édesvíz kiadó Budapest

Kép