Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.

A csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel, melyet 2002. március 1-én hoztak létre hazánk tizedik nemzeti parkjaként. Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget), Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 hektáron, melyből 3086 hektár fokozottan védett. A nemzeti park egésze európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura 2000–es terület.

A térség legnagyobb vízfolyása a Rába folyó. A Sárvárig terjedő szakasza Magyarország egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize. Különleges értékeinek megőrzése érdekében 2006. szeptember 29-én felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére alapított Ramsari egyezmény listájára.

A szeres településszerkezet világának autentikus helyszínén, Szalafő- Pityerszeren található az Őrségi Népi Műemlékegyüttes. Három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.

A térség 2007-ben méltán nyerte el a Kiváló Európai Célterület címet, és tájegységenként az ide látogatók véleménye alapján Magyarország hét csodája közé is sorolhatnánk.

9 túraútvonal az Őrségben

11 kerékpártúra útvonal az Őrségben

 

Kép: Németh Máté – Hajnalnéző ; Forrás: magyarnemzetiparkok.hu