Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.

Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy lelassíthassuk a globális felmelegedést – mondta a Piac&Profitnak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség, (IEA) divízióvezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) által szervezett konferencián. A szakember szerint a párizsi klímacsúcsra eddig beérkezett több mint 140 ország által benyújtott nemzeti szintű vállalásokat összesítve látható, hogy a tervezett emissziócsökkentés még nem elég ahhoz, hogy a kutatók által elfogadható mértékűre lassíthassuk a globális felmelegedés mértékét. (Erre Párizs az utolsó esély.)

Ahhoz ugyanis, hogy a klímaváltozás hatásait még kezelni tudjuk, legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végéig. „Viszont ehhez az kellene, hogy a világ országai évente legfeljebb 25 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsássanak ki a légkörbe. A párizsi csúcsra tett vállalásokat összesítve viszont 9 milliárd tonnával többel számolhatunk évente” – vélekedett Varró László. A jelenlegi emissziós szinttel számolva pedig inkább 3-3,6 Celsius-fokos emelkedésre számíthatunk.

Robbanás előtt a megújuló szektor

A szakember ugyanakkor bizakodó, a vállalásokból ugyanis látszik, hogy az országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiaszektoruk átalakítására, és a megújuló energiaforrások kiaknázására. „Az új beruházások hatvan százaléka a megújuló energiaforrásokba irányul, ennek pedig részben az az oka, hogy ezeknek az energiaforrásoknak a költséghatékonysága az elmúlt öt évben óriásit javult” – hangsúlyozta.

A napelemek terén ugyanis a kínai gyártók erős pozíciókra tettek szert. Hatalmas gyártókapacitás épült ki Dél-Kínában, ahol ma már másodpercenként 4 napelemet gyártanak. Ez az óriási mértékű tömeggyártás pedig leszorította a napelemek árát. A szélenergia tekintetében nem a tömeggyártás, hanem a technológia fejlődése jelent ugrást: most már olyan szélkerekeket gyártanak, amelyek képesek gyenge szélben is nagyobb teljesítménnyel dolgozni. „Így nem kell kipakolni a világ végére a szélenergia-projekteket, ráadásul a hatékonyság javulásával magasabb megtérüléssel számolhatnak a beruházók” – emelte ki a technológiai újításokat Varró László. Ez azonban még kevés a klímaváltozás megállításához.

Sorsdöntő lesz a következő tizenöt év

Mintegy tíz-tizenöt év alatt lehetne az igazán nagy technológiai váltásokat végrehajtani, mint a robbanómotoros gépjárművek helyett az elektromos autók bevezetése (amire jövőre már itthon is jelentős kedvezmények lesznek), vagy a megújuló energiaforrások nagyobb arányú beillesztése az energiatermelésbe. „Ezért ez az elkövetkező tizenöt év sorsdöntő lesz” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint gyakorlatilag versenyfutásban vagyunk a klímaváltozás hatásaival. Ahhoz, hogy ennyi időt nyerhessünk, viszont komoly intézkedéseket kellene végrehajtani. Az IEA szakemberei ezért kidolgoztak egy cselekvési tervet, amellyel addig is fékezni lehet a kibocsátásunkat: nagy volumenű energiahatékonysági programba kell fognunk, ki kell vezetnünk a régi technológiával működő szénerőműveket, és csökkentenünk kell a metángáz elszivárgását a földgáz- és kőolaj-kitermelésnél.

Mivel Európában – és Magyarországon – a régi, hetvenes évek technológiai szintjét képviselő szénerőműveket már leállították, vagy modernizálták, nekünk elsősorban az energiahatékonyság terén lenne a legsürgetőbb tennivalónk. „A lehető leggyorsabban a villamosenergia-fogyasztást lehetne csökkenteni, mivel ezt sok millió különálló háztartási és szórakoztatóipari berendezés generálja, amiket viszont néhány évente lecserélünk. Itt rá lehet szorítani a gyártókat arra, hogy takarékosabb eszközöket gyártsanak és a fogyasztókat arra, hogy ilyen eszközöket vásároljanak” – hangsúlyozta Varró László.

Ráadásul nem indulnánk nulláról: az EU területén már most is csak energiatakarékos izzókat lehet gyártani, és a különféle háztartási gépek fogyasztását is korlátozták. A szakember szerint ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, és még szigorúbb előírásokat életbe léptetni. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyártók képesek alkalmazkodni az új szabályokhoz, így 2030-ra például lehetne 300 wattban korlátozni a háztartási kisgépek teljesítményét.”  Az autók esetében lassabb az átfutási idő, amely alatt eredményeket lehet elérni. Ettől függetlenül ezen a piacon is szükség van egy alapvető szabályozói beavatkozásra, amellyel a piacot a minél kisebb fogyasztású járművek irányába lehet terelni.

Csak a pénz nem elég

Az épületek felújításában vannak a legnagyobb tartalékok, de itt a legnehezebb eredményeket elérni. Az új épületekre vonatkozó szabályok megfelelőek, de a régi épületek hatékonyabbá tétele már nehézkesebben zajlik. „Nem magyar sajátosság, hogy kevés épületet újítanak fel, és ha felújítják, akkor sem a legjobb energetikai megoldásra törekednek. Európában az épületek 0,8 százalékát újítják fel évente, és az elért megtakarítás 20 százalék, ami sokkal kevesebb, mint amit a technológia lehetővé tenne. További gond az, hogy nehéz a tulajdonosok között koordinálni a projekteket, nehézkes a finanszírozási rendszer, ezért nagyon fontos lenne, hogy egy átgondolt, állami támogatási keretrendszer valósuljon meg, és egy olyan intézményrendszert alakítsanak ki, ami ezt képes kezelni. „A nemzetközi tapasztalat az, hogy az nem elég, hogy a kormány beleönt egy vödör pénzt, megfelelő irányítás nélkül ez nem hozza meg az elvárt eredményeket” – vélekedett Varró László.

A szakember szerint ugyanakkor van ok az optimizmusra: az elmúlt években olyan politikai és gazdasági változások indultak be, amelyeket korábban el sem tudtunk volna képzelni. 2005-ben még gyakorlatilag nem léteztek energiahatékonysági programok, most szinte mindenhol egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ezekre. A megújulók részaránya a világ energiafogyasztásában meredeken nőtt az elmúlt években, és az elektromos autók is megkezdték hódító útjukat. „Egyre többen egyre fontosabbnak tartják a harcot a klímaváltozással szemben, és már nemcsak zöld szervezetek, hanem nagyvállalatok és politikusok is. A technológiai fejlődésben pedig olyan áttörések történtek, amelyek segítségével megvalósulhat a kevésbé szennyező, fenntarthatóbb ipar és közlekedés. Még sok a tennivalónk, és sürget az idő, de most bizakodóbb vagyok, mint az elmúlt öt évben bármikor.”


 

MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI CSÚCS 2015
2015-ben hatodszorra rendezi meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Hatodszorra hívjuk össze a felelősen gondolkodó embereket Magyarországon, hogy megvitassuk, hol tartunk mi, magyarok tetteinkkel a fenntartható fejlődés, vagyis élhető világunk fennmaradása érdekében. Idén a konferencia fókuszában az új globális fenntartható fejlődési program, a rendkívüli mértékű migráció és a klímaváltozás összefüggései állnak. Megvitatjuk többek között, hogy van-e mód az esélyegyenlőségre a rohamos tempójú népesedési folyamatok mellett, az élelmezésbiztonsággal és az egészséges ivóvízhez való hozzájutással kapcsolatos, növekvő mértékű problémák megoldására? Mi Magyarország feladata az ENSZ által szeptemberben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósulásában? – Ez is hangsúlyos téma lesz.
Időpont: 2015. november 18.
Helyszín: Budapest, Hotel Arena (Budapest, Ifjúság útja 1–3.)
forrás