Folyton olyasmiket hallani, hogy a túlzott sófogyasztás egyrészt jelentősen megemeli a vérnyomást, hipertóniát előidézve, másrészt – és ezzel összefüggésben – a halálozás kockázatát is növeli. De ártalmas a vesékre, az emésztőrendszerre vagy például a hormonális működésünkre. De melyik sóról beszélnek ilyenkor az orvosok és a dietetikusok? Cikkünkben végigvesszük az összes, a piacon lévő sófélét, a kimondottan ártalmastól az öngyógyítás során nagy haszonnal alkalmazhatóig.

Alapinfók a sóról

Földünk születése kb. 4,5 milliárd évvel ezelőttre tehető, történetében először az ásványok voltak jelen, atmoszférája nagyrészt vízgőzből és egyéb gázokból állt össze. Amikor bolygónk lehűlt, a vízgőz kicsapódott és elkezdett esni az eső. Az esővíz kioldotta az ásványokat és az ásványi sókat, melyek összegyűltek a meteorit becsapódások által létrejött kráterekben, völgyteknőkben. Így alakultak ki az óceánok, tengerek.

Néhány fontos infó:

  • Az emberi test több mint 70%-a víz.
  • Az emberi agy 90%-a víz.
  • Több, mint száz évvel ezelőtt bebizonyították (Dr. Wilhelm Schüssler), hogy az emberi holtest elégetésekor keletkező hamu nem más, mint azon ásványi sók, amiből az emberi test felépül.
  • A könny és a vér 1%-os sóoldat, amely megegyezik az őstenger só-koncentrációjával.
  • Az anyaméhben lévő magzatvíz egy 37 C fokos, 1%-os sóoldat.
  • Só nélkül nem lennénk képesek egyetlen gondolat megformálására sem, ugyanis az idegrostok csak akkor képesek az impulzusok továbbítására, ha a sóban lévő elemek a kálium és nátrium is jelen vannak.

Ajánlások a sófogyasztás vonatkozásában

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott maximális sóbevitel 5 gramm naponta, amely egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. 2008-ban Magyarország is csatlakozott az Európai Bizottság sócsökkentő keretprogramjához, ehhez kapcsolódóan megszületett a magyar ajánlás is, mely szintén maximum 5 gramm/nap sóbevitelt javasol. Az európai sócsökkentő keretprogram részeként hazánk vállalta az élelmiszerek sótartalmának 4 év alatti 16 %-os csökkentését a széles körben fogyasztott élelmiszercsoportokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy a lakosság a célértéket minél könnyebben el tudja érni. További infók: www.stopso.eu

Energia és információ

Az élet nem más, mint energia, az energia pedig a fizika szerint: információ. Az élet tehát állandó energia- és információcsere. Az energia folyamatosan változik, átalakul, de nem semmisül meg.

Az energia – mint információ – tárolásának feltétele egy tökéletes mértani belső szerkezet, amellyel például a kristályok rendelkeznek. (Ez az úgynevezett kristályszerkezet.) A kristályok, azaz a szabályos belső szerkezettel bíró anyagok alkalmasak az élő szervezet működése során létrejövő energetikai rezgésinformációk felvételére, tárolására és átadására. Az energia mennyisége, azaz az információ tartalma (frekvenciaminta) határozza meg az anyag végső formáját, szerkezetét, felépítését.

A konyhasótól a kristálysóig

1. Konyhasó: Fehér aranyból fehér méreg

Só nélkül nincs élet, mégis a konyhasó fogyasztása kifejezetten egészségkárosító. Miért? Az általunk használt étkezési sónak kevés köze van a természetben előforduló sókhoz. A konyhasót ugyanis finomítással nyerik. A napjainkban használt konyhasó esetében, kémiai tisztítás során (raffinálás) eltávolítják a nátriumon és klóron kívül az ipar számára zavaró további elemeket, ezután a szervezet számára fontos anyagokat, mint a jód és a fluor mesterséges úton hozzáadják. A létrehozott, „kémiailag tisztított” NaCl-ot a szervezet nem természetes anyagként kezeli. Ráadásul a konyhasó olyan konzerváló anyagokat is tartalmaz, amelyek a feltüntetése élelmiszeripari felhasználásnál nem kötelező, továbbá alumínium-hidroxidot (Al(OH)3), mint tapadásgátló. (Egyes kutatók feltételezik, hogy az Al(OH)3-nak nagy szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában.) A végtermék egy tiszta NaCl, mely a természetben nem fordul elő. Érdemes tudni azt is, hogy szervezetünk számára a sóban megtalálható ásványi elemek jelenléte és jelenlétének minősége a fontos (és nem a mennyisége).

Miért kell a természetben előforduló természetes sókat kémiailag tisztítani, ezáltal mesterségessé tenni? A válasz egyszerű.

A világ sótermelésének:

  • 93%-a ipari célú felhasználásra kerül. Amihez tiszta NaCl-ra van szükség pl.: mosószerek, tisztítószerek, lakk, műanyaggyártás, PVC stb.
  • 6%-a az élelmiszeripar számára szükséges, mint olcsó tartósítószer. Szinte nincs olyan késztermék pl.: joghurt, kenyér, sonka, ami ne tartalmazna NaCl -ot tartósítószerként.
  • 1%-a kerül étkezési sóként az asztalunkra! Tehát ugyanazon sóként, mint amit az ipar is felhasznál…

Az ember minimális napi só szükséglete 0,2 gramm.

Ezzel szemben egy európai ember, átlagos napi konyhasó fogyasztása 12-20 gramm.

A konyhasó fogyasztásának következményei:

  • megterhelt kiválasztó rendszer (vese);
  • vizenyő, ödéma, cellulitisz (narancsbőr);
  • minden egyes gramm, ki nem kiválasztott NaCl-hoz a testünk 23-szoros mennyiségű sejtfolyadékot használ fel, ez a folyamat; kiszáradáshoz, ráncosodáshoz vezethet;
  • reumás megbetegedések, Arthrozis, Artritisz, köszvény, vese és az epekő képződése.

2. Tengeri só

Földünkön a só igen nagy mennyiségben található mind a tengerekben, mind a föld belsejében, kőzet formájában. A tengeri só a reform konyha alternatívája a finomított sóval szemben. Azonban a tengeri só a környezetszennyezés következtében igen sokat vesztett a minőségéből.

tengeriso-kitermelés

Tengisó-kietermelés (Thaiföld, Phetchaburi, Pak Thale) – fotó: Wikipedia.com

A kitermelt tengeri sók 80%-a sajnos szintén finomításra kerül és a legtöbb esetben a tengeri sóknál is tapadás-gátlóval akadályozzák meg a só nedvszívását, összetapadását. Ennek köszönhetően már nem tartalmazza az összes elemet, mivel a nehezen oldható ásványi sók már a só kertek első medencéiben kicsapódnak. Ha tengeri sót fogyasztunk, válasszunk olyat, mely kizárólag a napon volt szárítva és nem került semmiféle utólagos kezelésre, mint mesterséges szárítás, fehérítés. (Pl.: Fleur de Sel a Bretagne természetvédelmi területéről.)

3. Kősó

A sóbányákban a só nagy részben kősó formájában található meg. A kősó egy szürkés, barnás színű kőzet. A kősó és kristálysó közötti különbség a keletkezésük során az uralkodó nyomás viszonyokból következik. Különbség az előforduló elemek mennyiségében, minőségében és biológiai értékében van.

parajdi-koso

Parajdi ömlesztett kősó – fotó: soeloszto.hu

A kősóban megtalálható ásványok az alacsonyabb nyomáskörülmények miatt csak kis részben tudtak a só rácsos szerkezetébe beépülni. Az elemek ugyan jelen vannak, de molekuláris formában, a kristályrács felületére tapadva vagy a rács köztes részeiben. Ezáltal biológiai értékük, a felhasználhatóság szempontjából alacsony, ugyanis a sejtek azokat az elemeket képesek beépíteni, anyagcserébe bocsátani, melyek ionos formában illetve kolloidális nagyságban vannak jelen.

A természetes egységében meghagyott kősó egészségügyi szempontból egy tökéletes alternatíva a finomított konyhasóval szemben!

4. Himalája só

A himalája só a 250 millió évvel ezelőtti a Thetys ősóceán maradványa, amely a tektonikus mozgások és az óriási földalatti, évmilliókon keresztül tartó enorm nyomás hatására nyerte el jellegzetes formátumát és különleges karakterisztikáját. A kristálysó a hagyományos kősókkal ellentétben egy sokkal tökéletesebb belső kristályszerkezettel, struktúrával bír. A kompresszió által volt lehetséges, hogy az elemek ionos, illetve kolloidális állapotba léptek, és beépültek a só szerkezetébe, ennek is köszönhető narancsos, rózsaszínes árnyalata: olyan értékes elemek épültek be a nátriumklorid mellé, mint pl. a vas és a magnézium.

himalája-só

Himalája só – fotó: collective-evolution.com

Manapság a Himalája lejtőin, illetve előhegységében, a Hindukus-hegységben, főleg Pakisztánban bányásszák. A világ egyik legjobb, legtisztább minőségű sója!

5. Hunza-kristálysó

A kristálysó a szürke kősóval szemben átlátszó, fehér, illetve rózsaszín-narancsos kőzet. Európa sóbányáiban a kristálysó csak erezetesen fordul elő. Ebből adódóan a kristálysó bányászata igen költséges és kézi munkát igényel. Kb. 100 kg kősó kitermelése mellett nyernek ki kb. 1kg kristálysót. A Hunza-kristálysót Észak-Pakisztánból, a Karakorum hegységben található Hunza-völgyben lévő tárnákban bányásszák. Kizárólag kézzel van kifejtve, szortírozva, sóoldattal tisztítva, aprítva és napon szárítva. (A pakisztáni hunzákról és a “hunzák földjéről” az Origón olvashattok egy cikket A hunzák, akik nem lesznek rákosak címmel.)

Miért az egyik legértékesebb só a kristálysó?

A kristálysóval, annak hatásaival kapcsolatban éveken át tartó biofizikai vizsgálatokat és kutatásokat végeztek. Az említett projekt vezetője Peter Ferreira, német biofizikus volt. A kutatások során megmérték és kimutatták 84 elem jelenlétét a Hunza-völgyben bányászott kristálysóban. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy ugyan minden kristálysó kiegyenlítő erővel bír, de az elemek előfordulási mennyisége és aránya szerint; egyesek csak a túl-, mások csak az alulműködéseket befolyásolják pozitívan. Ezzel szemben a Hunza-kristálysó mind az alul, mind a túlműködésekre kiegyenlítően hat, így ájúrvédikus szempontból is kiemelten fontos szerep juthat neki a gyógyítás, öngyógyítás során. Lásd például: orrmosás vagy ivókúra.

A kristálysó bányászata: biofizikai, energetikai szempontból fontos a kézzel való, robbantás nélküli kifejtés és szortírozás. Ez biztosítja a kristálysó természetes tulajdonságainak és frekvenciamintájának megőrzését.

Források.: Sóker
Stopso.eu
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Nyitókép: kitchendaily.ca