A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Bugac Kecskemét szomszédságában található. A nyílt homokpuszta uralta vidék a védett terület legnagyobb egységét alkotja 11.000 hektárt meghaladó kiterjedésével. És hogy miért érdemes ide ellátogatnunk? Bugacpuszta máig őrzi hazánk egyik legjellegzetesebb táját. Az eredetileg lapos, enyhén hepehupás területet az évek során az emberi beavatkozás formálta, alakította. A mesterséges erdősítések és csatornázások ellenére azonban Bugac környékén nem csak a természetes formájában fennmaradt, eredeti homokpusztát tekinthetjük meg, hanem az őshonos magyar állatfajtákkal és a pásztorélet rejtelmeivel is megismerkedhetünk.

Húsvétkor a védett terület bejáratát jelző Karikás Csárdánál a megszokott programokon kívül állatsimogatóval és játszóházzal is várják a családokat. A szépen felújított épület fehér falaival és nádtetejével a jellegzetes falusi csárda klasszikus példája. A puszta peremén álló, kockás abroszos étterem kertjéből nem hiányozhatnak a piros muskátlikkal megtöltött dézsák sem. Miközben a faasztaloknál ülve a magyar konyha klasszikusait fogyasztjuk, elénk tárul a jellegzetes alföldi táj. A szomszédos állatsimogatóban selymes szőrű nyuszikkal, vastag bundájú racka juhokkal és barátságos csacsikkal találkozhatunk.

Bár Bugacon a jellegzetes alföldi táj vár ránk, mégsem egy olyan sík, végeláthatatlan pusztaságot találunk itt, mint a Hortobágyon. A változatos tájat homokbuckák, ősborókás és betelepített erdők tarkítják. A Karikás Csárda környéki terület először a puszták világába kalauzol el minket. Kijárt földút szeli át a már zöldellő homoki gyeppel borított tájat, amely egy nádfedeles, kúp alakú építményhez vezet. A különleges, kör alakú épületben kapott helyet a Pásztormúzeum. A kiállításon a bugaci pásztorok mindennapi életével ismerkedhetünk meg. Megtekinthetjük többek között a különböző kunyhókat, a híres cifraszűrt és subát viselő pásztorfigurákat, fémből készült kolompokat és sarkantyúkat, illetve a korabeli evőeszközöket is.

Azonban mielőtt még idáig sétálnánk, bal kéz felől a külterjes állattartás rejtelmeibe is betekintést nyerünk. A szabadtéri bemutatóhelyen egy nádból készült kunyhót, egy hatalmas karámot, esőbeállót és egy eredeti gémes kutat is találunk. Bár sétálva sokkal jobban megismerhetjük a tájat, a Pásztormúzeumhoz lovaskocsival is utazhatunk. A közel egy órás lovaskocsis program a Kerék Csárdából indul, és a Pásztormúzeum megtekintésén kívül az őshonos magyar állatfajtákat is bemutatja az érdeklődők számára.

A Pásztormúzeum közelében, a földút átellenes oldalán találjuk a Bugaci Ménes istállóit. A környéken sétálva többször keresztezheti utunkat egy-egy Kisbéri lovakból álló csoport, rackanyáj vagy szürkemarha gulya. A békésen legelésző állatok őshonosak hazánkban. A hófehér istállóépületek mellett újabb jellegzetes falusi motívumokkal találkozhatunk. Felbukkan a nádkunyhó, a gémeskút és egy tájba illeszkedő bogrács is. A környék karámjaiban sétálgató, frissen született csikókat és a szabadon legelésző, sötétbarna bundás szamarakat egy fekete puli őrzi. A Kisbéri lovak alkotta Bugaci Ménessel a látogatók a tavasztól őszig minden nap megrendezésre kerülő Csikósbemutatón ismerkedhetnek meg közelebbről. Amennyiben nem szeretnénk nagyobb kirándulást tenni a környéken, már a fenti programok kombinálásával is egy tartalmas, látnivalókban és élményekben bővelkedő tavaszi napot tölthetünk el Bugacpusztán.

Azonban a kirándulni vágyók számára újabb érdekességeket rejt a természet a Méntelep mögötti területen. A puszta itt véget ér, és egy fákkal és cserjékkel benőtt területté változik át. A nemzeti park által kijelölt túraútvonalakat és tanösvényeket részletes térkép mutatja be. A terület híressége az Ősborókás.

Bugacpuszta

 

A legrövidebb kitáblázott sétaút a közelben található Madarak és Fák útja, amely nevének megfelelően az erdő élővilágával ismertet meg minket. A 700 méter hosszú ösvényt faoszlopokra szerelt, képekkel illusztrált információs táblák kísérik végig, így a körséta során sok érdekességet tudhatunk meg a terület változatos élővilágáról. A tanösvény része az istállókat nagy ívben megkerülő, 2,2 km hosszúságú rövid erdei sétának, amely ajánlott útvonal. Kifejezetten gyermekeknek készült a körülbelül egy km hosszú, játékos feladványokkal tarkított Sáska-járás sétaút. Az egy irányban haladva 2900 méteres Boróka tanösvény pedig a homoki erdőkkel és a pásztorélettel ismertet meg minket részletesebben. Ezek a rövid, szintben haladó tanösvények családosoknak és idősebbeknek is bátran ajánlhatóak. A harmadik jelzett túra azonban 9 km-es hosszúsága miatt már inkább csak tapasztaltabb természetjáróknak javasolt. A kirándulóutak egyike sem járható babakocsival a süppedős, homokos talaj miatt.

A Madarak és Fák útján haladva először a fehér törzsű nyárfák, majd az egyre homokosabb talaj vonja magára a figyelmet. Hamar belebotlunk az Ősborókás bejáratát jelző táblába, amely egy futurisztikus, elképesztő tájra kalauzol el minket. A sárga homokkal fedett, hullámos talajt a boróka méregzöld csoportosulásai borítják. Az örökzöld növény 3-5 méteres magasságúra is megnő. Bár a boróka hazánk több részén is megtalálható, az itteni terület különlegessége, hogy a növény a fehér nyárral alkot csoportosulást. Sok helyen teljesen csupasz, koromfekete ágaival szerteszét meredő, elhalt növényi maradványok színesítik a holdbéli tájat. A néhol még érintetlen homokbuckákat gyeppel fedett területek szegélyezik.

2012-ben egy sajnálatos esemény írta át Bugac tanösvényeinek térképét. Ez év tavaszán ugyanis felbecsülhetetlen károkat okozott egy valószínűleg kirándulók által okozott tűzvész ezen az egyedülálló területen. Egyes értesülések szerint a borókás 90%-a megsemmisült, amely évtizedekig nem fogja visszanyerni eredeti állapotát. A különleges terület egy fából készült kilátótoronnyal is büszkélkedett, melynek felső szintjéről belátható volt a borókás jókora része. Az épületből a tűz után csak néhány facsonk maradt meg. A korommá égett növényi részek szintén a szomorú események tanúi.

A katasztrófa után a nyárfák alkotta erdő és a homoki gyep gyorsan visszanyerte erejét, és a boróka betelepítésére irányuló kezdeményezések is megkezdődtek. Mivel a boróka kertészeti körülmények között nem szaporítható sikeresen, csak kísérleti jelleggel próbálkoznak csemeték növesztésével. Sokkal hatékonyabb módszert jelent a helyi madarak segítségének igénybevétele. Az állatokat a boróka magvaival etetik, majd itatók kihelyezésével biztosítják, hogy a közelben maradjanak és ott is ürítsenek. A magvak az állati bélcsatornán áthaladva előemésztődnek, és ez után sokkal könnyebben csíráznak.

Szerencsére a puszta fennmaradó részét nem érintette a tűzvész, így a sokszínű régiót továbbra is bármikor megcsodálhatjuk. Látogassunk el ide, és ismerjük meg hazánk egyik különleges természeti kincsét és a pásztorok egykori életét!

Mit érdemes még tudnunk?

– Amennyiben több napra érkezünk, számos szálláslehetőség áll a rendelkezésünkre: megszállhatunk a Karikás Csárda mellett található Gavallér tanya méretes, nádfedeles parasztházaiban, vagy a szintén közeli, de jóval kisebb méretű Holló, Deák és Toldi tanyák egyikén

– Ha a régió annyira magával ragadott minket, hogy esküvőnket, szülinapunkat vagy életünk bármilyen más neves eseményét itt ünnepelnénk, a Karikás Csárda melletti Bogáncs Rendezvényház áll a rendelkezésünkre

– A Karikás Csárda a klasszikus pusztai kocsikázáson és csikósbemutatón kívül Pusztai Öttusa és Tanyaparti programokat is kínál

– A bugaci kirándulás nagyszerűen kombinálható a csupán 30 km-re fekvő Kecskemét városának megtekintésével